A Magyar Kereskedelmi és Nyilvántartási Intézet Kft szolgáltatásának értékesítésére egy már ismert –nem túl etikus –trükköt igyekszik alkalmazni. Ugyanezzel a korábbiakban már több-kevesebb sikerrel működött a Központi  Adatnyilvántartási  Hivatal Kft is, amelynek működése a hatóságok érdeklődését is felkeltette. A „marketing” modell már ismert. Pestiesen szólva átverés…

A MKNI, mint intézet szerepelteti magát a levélben, alaposan elkerülve a gazdasági társaság látszatát is. A küldemény minden alaki és formai kellékében megfelel a közhivataloktól megszokott értesítéseknek. Külön figyelmet szenteltek a bírósági végzéseken megszokott „kapja: címzett, irattár” feliratnak, a címzettet természetesen adószámmal és cégjegyzékszámmal is azonosítják.  A szolgáltató intézet (?) elérhetősége természetesen csak postafiók és egy rendkívüli karbantartás alatt álló honlap. A levélen egy – felületes szemlélő részére -  valamelyest a magyar címerhez hasonlító ábra is található.

Legfontosabb kiemelni, hogy itt természetesen „közzétételi díj fizetési KÖTELEZETTSÉG”-ről van szó a levél tartalma szerint.

A levél hátoldalán apró betűkkel és halvány színben megtalálhatóak az Általános Szerződési Feltételek is, amelyből egyértelműen kiderül, hogy ez egy ajánlat, amelynek kifizetése önkéntes és a fizetés révén fogadtuk el. Ez a gyakorlat – ha valamelyik címzett a részére kiajánlott az összeget el is utalja – adott esetben, bizonyos feltételek fennállása esetén akár csalásnak is minősülhet.

Maga a levél minden elemében és tartalmában félrevezető. Még gyakorlottak számára is első olvasatra hivatalosnak tűnik.   

Felhívjuk a figyelmét mindenkinek arra, hogy nincs valós fizetési kötelezettség! A fizetést követően előfordulhat, hogy valós ellenszolgáltatást pedig nem is fognak kapni.

Zanyi András, dr. Spránitz Gergely